András 39 éves, gyülekezeti presbiter. Az utóbbi hónapokban többször tapasztalt hirtelen szívdobogást, légszomjat, szédülést, remegést és erős halálfélelmet. Két rosszullét istentisztelet közben történt. Egy gyülekezeti ismerőse azt mondta neki: „Ha igazán Istenre bíznád magad, nem rettegnél így.” András ettől kezdve nemcsak a következő rosszulléttől fél, hanem attól is, hogy gyenge a hite. Orvoshoz vagy pszichológushoz nem akar fordulni, mert ezt a hit kudarcaként értelmezné. A lelkigondozótól azt kéri: „Imádkozzon értem, hogy Isten vegye el ezt belőlem.”
Első észlelés:
Mi az, amit ténylegesen hallok és látok – értelmezés nélkül?
Első hipotézis:
Milyen többféle magyarázat jut eszembe? Melyiket tartom túl gyorsan biztosnak?
Önreflexió:
Mi fogott meg az esetből? Melyik szereplő vagy mondat érint meg? Ezt most nem kell megosztani.
I. A PASZTORÁLPSZICHOLÓGIA TUDOMÁNYOS ÖNÉRTELMEZÉSE
I/1 · Mi a pasztorálpszichológia?
Mi a pasztorálpszichológia – és miért nehéz egy mondatban meghatározni?
Esetrészlet: András egyszerre beszél testi tünetről, halálfélelemről, vallási önvádról és imádságigényről. Az eset ezért már az első percben megmutatja, miért nem fér el egyetlen tudomány vagy egyetlen magyarázat keretében.
Esetrészlet: András egyszerre beszél testi tünetről, halálfélelemről, vallási önvádról és imádságigényről. Az eset ezért már az első percben megmutatja, miért nem fér el egyetlen tudomány vagy egyetlen magyarázat keretében.Mit veszünk észre? Milyen pasztorálpszichológiai kérdést nyit meg ez a helyzet?
Rövid összefüggés: A pasztorálpszichológia nem egyszerűen „pszichológia az egyházban”. A teológiai és pszichológiai kérdésfeltevéseket úgy kapcsolja egymáshoz, hogy egyik se oldja fel a másikat, és közben a konkrét ember megélt valóságából indul ki.
Kapcsolódó nevek / fogalmi képviselők: Hézser Gábor · Németh Dávid · Michael Klessmann · Zude
- Tananyag A jegyzet munkadefiníciója szerint gyakorlati teológiai illetőségű, tudományközi és gyakorlatra irányuló diszciplína.
Így látszik ez András esetében
Andrásnál a testi rosszullét orvosi kérdést, a halálfélelem pszichés kérdést, a „gyenge hit” értelmezése pedig vallási-teológiai kérdést nyit. A pasztorálpszichológiai nézőpont ezeket nem választja szét, hanem azt vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a lelkigondozói helyzetben.
Esetrészlet: András egyszerre beszél testi tünetről, halálfélelemről, vallási önvádról és imádságigényről. Az eset ezért már az első percben megmutatja, miért nem fér el egyetlen tudomány vagy egyetlen magyarázat keretében. - Tananyag Azt vizsgálja, hogyan kapcsolódik egymáshoz a pszichés működés, az élettörténet, a kapcsolat, a közösségi környezet és a vallási-spirituális jelentés.
Így látszik ez András esetében
A gyülekezeti mondat – „ha igazán Istenre bíznád magad” – nemcsak vallási állításként van jelen: növeli András önvádját, befolyásolja a segítségkérését, és összeköti a közösségi környezetet a félelmével. Itt válik láthatóvá a pszichés, kapcsolati és spirituális dimenziók összefüggése.
Esetrészlet: András egyszerre beszél testi tünetről, halálfélelemről, vallási önvádról és imádságigényről. Az eset ezért már az első percben megmutatja, miért nem fér el egyetlen tudomány vagy egyetlen magyarázat keretében. - Tananyag Kritikai feladata nem a hit pszichológiai igazolása vagy cáfolata, hanem annak megértése, hogyan válik a vallási tartalom megélt emberi valósággá.
Így látszik ez András esetében
A lelkigondozó vizsgálhatja, hogy a „gyenge hit” gondolata hogyan növeli András szégyenét és segítségkerülését. Ebből azonban nem következik sem Isten létezésére, sem a hit igazságára vonatkozó pszichológiai ítélet: a vizsgálat tárgya a vallási tartalom emberi működése és hatása.
Esetrészlet: András egyszerre beszél testi tünetről, halálfélelemről, vallási önvádról és imádságigényről. Az eset ezért már az első percben megmutatja, miért nem fér el egyetlen tudomány vagy egyetlen magyarázat keretében.
Forrás: I. kötet, I/1, 4–10. o.
1. dia — kapcsolódó gyakorlat
1. gyakorlat
Esetből pasztorálpszichológiai kérdés
35–55 perc · 3–4 fő · ESZKÖZ NÉLKÜL
Instrukció:
A csoport először nevezze meg egy mondatban, mitől pasztorálpszichológiai András eredeti lelkigondozói helyzete. Ezután tudatosan tegyétek félre a rosszullét történetét, és adjatok Andrásnak más egyházi szerepet: legyen például vallástanár, igehirdető, ifjúsági vezető, diakóniai munkatárs vagy gyülekezeti vezető. Minden szerephez fogalmazzátok meg: mit adna hozzá a teológiai és szakmaspecifikus tudás mellé a pasztorálpszichológiai tájékozottság? Kérdezzetek rá az emberi működésre, vallási szocializációra, kommunikációra, kapcsolatokra, csoportfolyamatokra, hatalomra és intézményi összefüggésekre. Végül válasszatok egy szerepet, és mondjatok hozzá egy konkrét, két-három mondatos élethelyzetet, amelyben a pasztorálpszichológiai nézőpont valamit láthatóvá tesz, amit pusztán a tartalmi-teológiai vagy technikai megközelítés nem mutatna meg.
Feldolgozó kérdések
Mi a különbség aközött, hogy valaki jól ismeri a tanítandó teológiai tartalmat, és aközött, hogy érti annak emberi befogadását is? Mely egyházi szolgálati területeken válik különösen fontossá a kommunikáció, a kapcsolat, a vallási szocializáció vagy az intézményi rendszer ismerete? Hol lenne már más szakma kompetenciája szükséges?
I. A PASZTORÁLPSZICHOLÓGIA TUDOMÁNYOS ÖNÉRTELMEZÉSE
I/5 · Mitől pasztorálpszichológiai egy kérdés?
Mitől pasztorálpszichológiai egy kérdés?
Esetrészlet: A kérdés nem az, hogy „pánik-e” vagy „hitbeli probléma-e”, hanem hogy milyen testi, pszichés, kapcsolati, vallási és teológiai jelentések találkoznak, és ezekből milyen felelős segítői lépés következik.
Esetrészlet: A kérdés nem az, hogy „pánik-e” vagy „hitbeli probléma-e”, hanem hogy milyen testi, pszichés, kapcsolati, vallási és teológiai jelentések találkoznak, és ezekből milyen felelős segítői lépés következik.Mit veszünk észre? Milyen pasztorálpszichológiai kérdést nyit meg ez a helyzet?
Rövid összefüggés: Nem attól, hogy vallásos szavak szerepelnek benne. A pasztorálpszichológiai kérdés egyszerre nyitott az emberi működésre, a kapcsolati kontextusra és a vallási-teológiai jelentésre.
Kapcsolódó nevek / fogalmi képviselők: Németh Dávid · Michael Klessmann · Hézser Gábor
- Tananyag A kérdés a konkrét emberből indul ki: mi történik vele, hogyan éli meg, milyen kapcsolatok között és milyen jelentést ad neki.
Így látszik ez András esetében
A pasztorálpszichológiai kérdés nem azzal indul, hogy „mi a diagnózis?” vagy „milyen igeverset kellene mondani?”, hanem azzal, hogy mi történik Andrással: mit él át a testében, mit gondol erről, hogyan hatott rá a gyülekezeti mondat, és milyen jelentést ad mindennek a hite felől. A fogalom tehát a konkrét ember tapasztalatának összefüggéseit rendezi.
Esetrészlet: A kérdés nem az, hogy „pánik-e” vagy „hitbeli probléma-e”, hanem hogy milyen testi, pszichés, kapcsolati, vallási és teológiai jelentések találkoznak, és ezekből milyen felelős segítői lépés következik. - Tananyag A pszichológiai kérdés azt vizsgálhatja, hogyan működik egy élmény; a teológiai kérdés azt, milyen jelentést kap a hit összefüggésében.
Így látszik ez András esetében
Ugyanarra a mondatra két eltérő szakmai kérdés irányulhat. Pszichológiai kérdés például, hogyan növeli az önvád a félelmet és a segítségkerülést; teológiai kérdés, mit jelent András számára Istenbe vetett bizalom a kontrollvesztés tapasztalatában. A pasztorálpszichológia akkor marad pontos, ha mindkettőt megtartja, és egyik válaszából sem következtet automatikusan a másikra.
Esetrészlet: A kérdés nem az, hogy „pánik-e” vagy „hitbeli probléma-e”, hanem hogy milyen testi, pszichés, kapcsolati, vallási és teológiai jelentések találkoznak, és ezekből milyen felelős segítői lépés következik. - Tananyag A pasztorálpszichológia e két kérdésirányt egymásra vonatkoztatja, miközben a másik ember szabadságát és a segítő saját pozíciójának reflexióját is megőrzi.
Így látszik ez András esetében
A segítő több értelmezést tarthat nyitva: a félelem lehet testi, pszichés, kapcsolati és vallási jelentésű egyszerre. A döntő nem az, hogy a lelkigondozó melyiket tartja „igazinak”, hanem hogy Andrással együtt vizsgálható, korrigálható értelmezéseket hozzon létre. Közben azt is figyeli, nem saját hitélménye vagy szakmai preferenciája irányítja-e túl erősen a beszélgetést.
Esetrészlet: A kérdés nem az, hogy „pánik-e” vagy „hitbeli probléma-e”, hanem hogy milyen testi, pszichés, kapcsolati, vallási és teológiai jelentések találkoznak, és ezekből milyen felelős segítői lépés következik.
Forrás: I. kötet, I/4–5, 30–48. o.
6. dia — kapcsolódó gyakorlat
2. gyakorlat
Csendes önreflexió + történeti lencsék
75–95 perc · először egyéni, majd 4–5 fő · ESZKÖZ NÉLKÜL
Instrukció:
Először két percig maradjatok csendben. Csak magatoknak válaszoljatok: Mi fogott meg leginkább András történetéből? Hol éreztem azt, hogy gyorsan megnyugtatnám, meggyőzném vagy továbbküldeném? Mitől lett ez bennem sürgető? Nem kell elmondani. Ezután a kiscsoport válasszon a történeti fordulatok közül kettőt, és mondja ki: milyen kérdést vagy jelenséget tesz láthatóvá Freud nézőpontja; Pfister vagy Thurneysen történeti hangsúlya; Boisen klinikai fordulata; Rogers/Hiltner kapcsolatközpontú szemlélete; illetve a rendszerszemlélet. Ne azt találjátok ki, „mit tett volna” a történeti szerző a mai esetben, hanem azt, milyen új kérdésirányt hozott be. A végén 2–3 önkéntes mondhat egy rövid személyes felismerést.
Feldolgozó kérdések
Mi változik attól, hogy más történeti kérdésirányt választunk? Mi marad vakfoltban? Mit tanultam saját első reakciómról?