Rendszerműhely Moduláris felnőttképzési program

Moduláris felnőttképzési program

Rendszerszemléletű lelkigondozó képzés és módszertani továbbképzés

Emberek. Kapcsolatok. Közösségek. Történetek. Isten.

Képzés mindazoknak, akik lelkigondozói munkájukban mélyebben szeretnék érteni az embert — a kapcsolatai, élettörténete és spirituális valósága összefüggéseiben. Fő alkalmazási területe a családok lelkigondozása, de a rendszerszemléleti tájékozódás minden egyéni lelkigondozói munkához nélkülözhetetlen.

Kinek szól?

  • akiknek nem egy újabb diploma kell, hanem valódi fejlődés a lelkigondozói munkájukban;
  • akik bővítenék eszköztárukat és tudásukat;
  • akik szakmaspecifikus önismeretre és személyiségfejlesztésre vágynak;
  • akik gyakorlatközpontú módszertani továbbképzést keresnek.

Moduláris felépítés: nem kötelező mind a nyolc modult elvégezni — a modulok és a blokkok külön továbbképzésként is választhatók, a saját céljaid és időd szerint.

A képzés felépítése
A képzés borítója: „Rendszerszemléletű lelkigondozó képzés és módszertani továbbképzés” felirat mély terrakotta háttéren, a célközönséget megszólító üzenettel.
„Az egyén mindig több, mint önmaga.”
8
szakmai modul
20
két és fél napos blokk
~2
tanév, havi jelenléti alkalommal
3
pillér: rendszerszemlélet, pasztorálpszichológia, önismeret

Ökumenikus, felekezetileg vegyes közösség — ahol egymástól is gazdagodunk, és a saját hitünk is megerősödhet.

Szakmai alapállás

Az embert nem lehet elszigetelt egyénként megérteni

A rendszerszemléletű lelkigondozó képzés abból indul ki, hogy az ember nem érthető meg elszigetelt egyénként. Élettörténete, kapcsolatai, családi és transzgenerációs öröksége, közösségei, intézményi környezete, kulturális meghatározottságai, hite és spiritualitása egyaránt részt vesznek abban, ahogyan önmagát, helyzetét, nehézségeit és lehetőségeit megéli. Az egyén látható és láthatatlan, szűkebb és tágabb kapcsolati hálózatok része. A hálózati szemlélet ezért az emberi problémákat kapcsolatok, intézmények és környezeti tényezők összefüggésében vizsgálja, nem valamely személy elszigetelt tulajdonságaként.

A képzés elsődleges célja nem családokkal dolgozó specialisták képzése, hanem olyan lelkigondozók felkészítése, akik rendszerszemléletűen tudnak gondolkodni és jelen lenni. Ennek legfontosabb alkalmazási területe a család és a családi kapcsolatrendszer, ezért a család-lelkigondozás jelentős teret kap a programban. A megszerzett szemlélet és módszertani jártasság ugyanakkor egyéni lelkigondozásban, párkapcsolati helyzetekben, közösségekben, gyülekezeti és intézményi környezetben, krízisek kísérésében és más segítői kapcsolatokban is alkalmazható.

Első pillér

Rendszerszemléletű gondolkodás

A rendszerszemlélet nem egyszerűen módszerek gyűjteménye, hanem a lelkigondozói gondolkodás alapja. A segítő nem csak azt kérdezi, mi a probléma oka, hanem azt is, milyen kapcsolati, kommunikációs és élettörténeti összefüggésekben jelenik meg, kiket érint, milyen kölcsönhatások tartják fenn, és milyen erőforrások, új kapcsolódások válhatnak hozzáférhetővé. Alapvető sajátossága az egyetlen ok vagy vétkes keresésének meghaladása.

Második pillér

Pasztorálpszichológiai szemlélet

A lelkigondozó a hozzá forduló ember testi, pszichés, kapcsolati, társadalmi és spirituális valóságát egymással kölcsönhatásban szemléli. A spiritualitás nem a szakmai munka végén hozzáadott vallási elem, hanem az emberi élet és kapcsolati rendszer egyik valós dimenziója. A lelkigondozás pszichológiai és pszichoterápiás felismerésekből meríthet, ezeket teológiailag reflektálhatja, de nem végez tanácsadást vagy pszichoterápiát: küldetése támogató, erőforrásokat mozgósító.

Harmadik pillér

Szakmai önismeret, etika és kompetenciahatár

A lelkigondozó maga is része annak a kapcsolati kontextusnak, amelyben dolgozik. Saját története, családbiográfiája, hite, értékei, érzékenységei és vakfoltjai hatással vannak arra, mit vesz észre, hogyan értelmez és milyen válaszokat ad. Ezért a saját tevékenységre irányuló reflexió, az önismeret és az öngondoskodás a szakmai kompetencia része. Ez a terület valamennyi modulon végigvonul.

A képzés célja

Mire lesz képes a résztvevő?

A képzés végére a résztvevő legyen képes:

  • az egyéni és kapcsolati nehézségeket rendszerszemléletű összefüggésekben értelmezni;
  • felismerni az ember életét befolyásoló szűkebb és tágabb kapcsolati rendszereket;
  • a lineáris okkeresés helyett cirkuláris és kontextuális gondolkodást alkalmazni;
  • nyitott, felülvizsgálható hipotéziseket alkotni;
  • erőforrásokat és alternatív kapcsolati lehetőségeket felismerni;
  • rendszerszemléletű kérdezést és más, lelkigondozásban alkalmazható módszereket használni;
  • a családi és transzgenerációs összefüggéseket értelmezni;
  • spirituális és vallási témákat pasztorálpszichológiai érzékenységgel kezelni;
  • saját bevonódását reflektálni;
  • felismerni és megtartani szakmai kompetenciahatárait.

A képzés nem terápiás jogosultságot ad. A szakmai identitás része annak felismerése is, mikor elegendő a támogató lelkigondozói kísérés, mikor szükséges konzultáció vagy szupervízió, és mikor indokolt más szakember bevonása vagy a továbbirányítás.

Kiket várunk?

Előképzettség, beszámítás és ökumené

Szeretettel várjuk a hittudományi képzési területen legalább alapvégzettséget szerzetteket, például:

  • teológusokat,
  • vallástanárokat,
  • hittanárokat,
  • lelkipásztori munkatársakat.

Azok a segítő szakemberek, akik családkonzulens vagy családterapeuta végzettséggel is rendelkeznek, az ennek megfelelő moduloknál a végzettségüket beszámíthatják.

Ökumenikus közösség

A képzés ökumenikus: az oktatók és a hallgatók felekezetileg vegyes közösséget alkotnak. Ez az egymás általi gazdagodás mellett a saját vallási identitás megerősödését is támogatja.

A képzés felépítése

Húsz blokk, nyolc modul, spirális rend

A teljes program húsz, egyenként két és fél napos képzési blokkból áll, amelyek nyolc szakmai modulba rendeződnek. A képzés rendszerint havi egy jelenléti alkalommal szervezhető, így a teljes folyamat megközelítőleg két tanévet fog át.

A két és fél napos blokkok önmagukban is lezárt tanulási egységek; több egymáshoz tartozó blokk egy nagyobb szakmai modult alkot. Ez lehetővé teszi, hogy egyes modulok vagy tematikus blokkok önálló továbbképzésként is elvégezhetők legyenek, miközben a teljes képzés egységes szakmai kompetenciarendszert épít fel.

A program spirálisan szerveződik. A rendszerszemlélet alapfogalmai — a cirkularitás, a hipotézisalkotás, a családbiográfiai gondolkodás, a spiritualitás, az etika és az önreflexió — valamennyi későbbi témában újra megjelennek, egyre összetettebb helyzetekhez kapcsolva.

Szabadon választható

Nem kell minden modult elvégezni. Összeállíthatod a saját tanulási utadat: egy-egy modul vagy tematikus blokk önálló továbbképzésként is teljesíthető, előzetes tudásod alapján pedig eltérő belépési pontok is lehetségesek. A részmodulok elvégzése ugyanakkor önmagában nem jelent teljes rendszerszemléletű lelkigondozói képzettséget.

A modulok és blokkok

A tananyag részletesen

1. modul

A rendszerszemléletű lelkigondozás alapjai

  • 1. blokk Az ember kapcsolati rendszerekben

    A blokk középpontjában a rendszerszemléletű gondolkodás alapjai állnak. A résztvevők megtanulják az egyéni jelenségeket kapcsolati, kommunikációs és kontextuális összefüggésekben vizsgálni. A hipotézisek nem végleges diagnózist, hanem új kérdéseket és választási lehetőségeket nyitnak.

    Fő témák

    • rendszer és környezet
    • kölcsönhatás
    • cirkularitás
    • linearitás és cirkularitás különbsége
    • rendszer és alrendszer
    • látható és láthatatlan kapcsolati hálózatok
    • család, közösség, gyülekezet és intézmény mint kapcsolati kontextus
    • egyensúly, változás és önszerveződés
    • erőforrás-orientáció

  • 2. blokk Rendszerszemléletű lelkigondozói beszélgetés

    A rendszerszemlélet alkalmazása a lelkigondozói kapcsolatban. A hipotézisalkotás szabadságot ad ahhoz, hogy a lelkigondozó ne ragadjon bele egyetlen problémaértelmezésbe: minél több összefüggés válik láthatóvá, annál több lehetséges változási irány jelenhet meg.

    Fő témák

    • kapcsolatfelvétel, keretek és célok kialakítása
    • joining
    • elismerés
    • dicséret és elismerés különbsége
    • kérdéstípusok
    • cirkuláris kérdezés
    • perspektívaváltás
    • hipotézisalkotás
    • fókuszálás
    • komplexitásredukció
    • átkeretezés
    • erőforrások felismerése

  • 3. blokk A lelkigondozói folyamat rendszerszemléletben

    Az első találkozástól a lezárásig. A blokk kitágítja a klasszikus kétszemélyes lelkigondozói képet: egy egyéni beszélgetésben is jelen lehetnek a kliens belsővé vált családi hangjai, jelenlegi kapcsolatai, közössége, vallási hagyománya és más meghatározó rendszerei.

    Fő témák

    • megbízás és elvárások tisztázása
    • ki a kliens
    • ki nincs jelen, mégis hat a folyamatra
    • milyen kapcsolati rendszerek vesznek részt a problémában
    • célképzés
    • folyamatvezetés
    • változások és visszacsatolások észlelése
    • lezárás
    • utánkövetés

A három blokk együtt önállóan teljesíthető Rendszerszemléletű lelkigondozási alapismeretek szakmai modult alkot.

2. modul

Kapcsolati hálózatok, közösségek és kontextusok

  • 4. blokk Az egyén és kapcsolati hálózatai

    A résztvevők az egyén körüli kapcsolati háló feltérképezésével dolgoznak. Megjelennek azok a személyek is, akik fizikailag nincsenek jelen, de továbbra is meghatározó hatást gyakorolnak. A cél annak felismerése, hogy a lelkigondozói helyzet ritkán korlátozódik arra a két emberre, aki éppen egy szobában ül.

    Fő témák

    • család
    • baráti kapcsolatok
    • munkahely
    • gyülekezet
    • intézményi kapcsolatok
    • segítő rendszerek
    • konfliktusos vagy megszakadt kapcsolatok
    • a jelen nem lévő, mégis ható személyek

  • 5. blokk Közösség, gyülekezet és intézményi rendszer

    A rendszerszemlélet alkalmazása nem családi rendszerekben. Külön figyelmet kap a vallási tekintély és a lelkigondozói hatalom kérdése.

    Fő témák

    • közösségi szerepek
    • formális és informális hatalom
    • csoporthatárok
    • tagság és kirekesztődés
    • konfliktusok
    • koalíciók
    • vezetői és követői pozíciók
    • vallási közösségek sajátos normái
    • intézményi és személyes felelősség
3. modul

Családbiográfia és transzgenerációs összefüggések

A család a rendszerszemléletű lelkigondozás kiemelt alkalmazási területe, mert az ember életének egyik legkorábbi és legerősebb kapcsolati rendszere.

  • 6. blokk Családbiográfia és genogram

    A genogram nem önmagáért készülő térkép, hanem a kapcsolatok és történetek megértését segítő munkamód.

    Fő témák

    • három- és többgenerációs családi rendszer
    • események, kapcsolatok, veszteségek és fordulópontok
    • ismétlődő mintázatok
    • erőforrások
    • családi narratívák
    • vallási és spirituális örökségek

  • 7. blokk Kötődés, leválás, individuáció és delegáció

    Családhoz tartozás és önállóvá válás. A családi delegáció olyan nyílt vagy rejtett megbízásként értelmezhető, amely meghatározhatja, mit kell egy leszármazottnak képviselnie, elérnie vagy jóvátennie.

    Fő témák

    • kötődés
    • leválás
    • individuáció
    • nyílt és rejtett delegációk
    • családi elvárások
    • mítoszok
    • titkok
    • több generáción át továbbadott szerepek

  • 8. blokk Lojalitás, parentifikáció és kapcsolati etika

    Generációk közötti adás és elfogadás. A parentifikáció rendszerszemléletben nem egyszerűen a gyermek tulajdonsága, hanem a szerepek és generációs határok sajátos elrendeződése.

    Fő témák

    • jogosultság
    • családi főkönyvek
    • lojalitás és lojalitáskonfliktus
    • parentifikáció
    • trianguláció
    • generációs határok
    • méltányosság

A modulhoz családrekonstrukció kapcsolódik: szakmaspecifikus önismereti és tanulási folyamat. A cél nem terápia, hanem a saját családi meghatározottságok és a segítői működés kapcsolatának felismerése.

4. modul

Családi és párkapcsolati működés

  • 9. blokk Határok, alrendszerek, szerepek és hierarchia

    A rendszerszemléletű segítő feladata nem a család működésének kívülről történő kijavítása, hanem a mintázatok láthatóvá tétele és a saját megoldási kompetencia támogatása.

    Fő témák

    • házastársi vagy párkapcsolati, szülői, gyermeki és testvéri alrendszerek
    • funkcionális, merev és diffúz határok
    • generációs határ
    • hierarchia
    • hatalom
    • szerepek
    • szerepcserék
    • koalíciók

  • 10. blokk Kommunikáció és önérték

    Fő témák

    • verbális és nonverbális kommunikáció
    • kommunikációs mintázatok
    • kölcsönös visszacsatolás
    • önérték
    • kongruencia
    • Satir kommunikációs és önvédelmi működésmódjai
    • konfliktus
    • közeledés és távolodás

  • 11. blokk Párkapcsolat, intimitás és elköteleződés

    Fő témák

    • közelség és autonómia
    • párkapcsolati szerződések
    • elköteleződés
    • szexualitás és intimitás
    • bizalom
    • konfliktus
    • hűség
    • vallási és értékrendi különbségek
    • kapcsolatvesztés
    • különválás és válás

  • 12. blokk Szülőség, gyermek és serdülő a családi rendszerben

    Fő témák

    • szülői szövetség
    • gyermek helye a családban
    • nevelési konfliktusok
    • trianguláció
    • parentifikáció
    • testvérkapcsolatok
    • serdülőkori autonómia
    • leválás
    • a tünetet hordozó gyermek rendszerszemléletű értelmezése
5. modul

Rendszerszemléletű lelkigondozói módszerműhely

  • 13. blokk Kérdezés, hipotézis és átkeretezés

    Fő témák

    • cirkuláris kérdések
    • különbségkérdések
    • perspektívaváltás
    • jövőre irányuló kérdések
    • hipotézisek
    • pozitív konnotáció
    • reframing
    • erőforrások
    • megoldási lehetőségek

  • 14. blokk Megjelenítő, narratív és szimbolikus módszerek

    A módszerek használatakor minden esetben világossá kell tenni, hogy a gyakorlat milyen lelkigondozói célt szolgál, és milyen kompetenciahatárig alkalmazható.

    Fő témák

    • szobor
    • térbeli megjelenítés
    • metafora
    • szimbólum
    • externalizálás
    • történetek és ellen-történetek
    • új narratívák
    • belső konferencia
    • szimbolikus és spirituális elemek

  • 15. blokk Intervenció, rítus, lezárás és transzfer

    A rendszerszemléletű lelkigondozó nem pusztán beszélgetési technikákat alkalmaz, hanem folyamatosan figyeli, hogy az adott beavatkozás milyen hatást gyakorol a kapcsolati rendszer egészére.

    Fő témák

    • fókuszálás
    • rövid intervenciók
    • feladatok
    • rituális és szimbolikus cselekvések
    • visszajelzés
    • lezárás
    • a változás fenntartása
    • továbbküldés
6. modul

Életciklusok, krízisek és veszteségek

  • 16. blokk Életciklusok és átmenetek

    A normatív krízisek rendszerszemléletű értelmezése segít megkülönböztetni a fejlődéssel együtt járó átmeneti egyensúlyvesztést a tartósabb elakadásoktól.

    Fő témák

    • életszakaszváltások
    • párból családdá válás
    • gyermek születése
    • serdülőkor
    • kirepülés
    • üres fészek
    • életközép
    • nyugdíjazás
    • idősödés
    • generációváltás

  • 17. blokk Veszteség, gyász és családi krízis

    A veszteség nemcsak az egyént érinti: átrendezi a kapcsolati rendszert, a szerepeket, a családi történetet és gyakran a hithez, Istenhez és reményhez fűződő kapcsolatot is.

    Fő témák

    • halál
    • gyász
    • válás
    • költözés
    • munkahelyvesztés
    • közösségvesztés
    • identitásvesztés
    • búcsú és rítus
    • remény és jelentésadás

  • 18. blokk Betegség, függőség és tartós megterhelés

    A függőségek és más súlyos állapotok különösen világossá teszik a lelkigondozói kompetenciahatár jelentőségét.

    Fő témák

    • krónikus és súlyos betegség
    • gondozói szerep
    • függőség
    • családi alkalmazkodás
    • túlterhelődés
    • megmentői dinamika
    • stigma
    • segítségkérés
    • szakmai együttműködés és továbbküldés
7. modul

Pasztorálpszichológia, hit és spiritualitás

  • 19. blokk Spirituális és vallási rendszerek az ember életében

    A rendszerszemléletű lelkigondozás számára a vallás és spiritualitás nem kizárólag az egyén belső meggyőződése, hanem kapcsolati, családi és közösségi jelentéseket is hordoz.

    Fő témák

    • istenkép és önkép
    • vallási szocializáció
    • hit és autonómia
    • transzgenerációs vallási örökségek
    • gyülekezeti és felekezeti meghatározottságok
    • spirituális erőforrások és terhek
    • hitválság
    • eltérő vallásosság kapcsolatokon belül

  • 20. blokk Teológiai és szakmai integráció

    A lelkigondozói kapcsolatban a vallási vagy teológiai nyelv soha nem használható a kliens autonómiájának felülírására; különösen érzékeny terület a megbocsátás, az engedelmesség, a házasság, a szenvedés és az isteni akarat értelmezése. A blokk egyben a teljes képzés szakmai integrációs alkalma: a résztvevők komplex eseteken dolgoznak, amelyekben egyszerre kell rendszerszemléletű, pasztorálpszichológiai, teológiai, önismereti és etikai szempontokat alkalmazniuk.

    Fő témák

    • bűn és felelősség
    • kegyelem
    • megbocsátás
    • áldás
    • remény
    • szenvedés
    • életértelem
    • ima
    • rítus
    • spiritualitás
    • vallási tekintély
    • a teológiai értelmezés és a moralizálás különbsége

Végigvonuló területek

Önismeret és etika minden modulban

Szakmai önismeret és családrekonstrukció

A szakmai önismeret a teljes képzésen végigvonul. A résztvevők rendszeresen reflektálnak arra, milyen személyes és családbiográfiai tényezők befolyásolják segítői működésüket. A családrekonstrukció több ponton visszatérő tanulási forma; egyes alkalmak fókusza lehet a transzgenerációs örökség, a határok és szerepek, az életciklus, a veszteség, a vallási örökség vagy a segítői identitás.

A személyes megosztás nem kötelező. Az önismereti munka oktatási keretben történik, nem terápiás folyamatként.

Etikai keret

Az etika nem különálló zárófejezet, hanem valamennyi modul szerves része. A képzés folyamatosan foglalkozik a kompetenciahatárral, a titoktartással, az anonimizálással, a kettős kapcsolatokkal, a hatalmi aszimmetriával, a vallási tekintéllyel, a kliensautonómiával, a továbbküldéssel, a szupervízióval és az öngondoskodással.

A rendszerszemléletű etikai gondolkodás fontos következménye, hogy a segítő nem tekintheti magát külső, semleges megfigyelőnek: saját kérdései, értelmezései és intervenciói maguk is alakítják a kapcsolatot. A képzés ezért azt is gyakoroltatja, hogyan lehet határt tartani úgy, hogy közben a kapcsolat megmaradjon.

A tanulás módja

Hogyan épül fel egy jelenléti blokk?

A hallgatók a kijelölt szakirodalmat előzetesen dolgozzák fel. A jelenléti képzés nem az olvasott elmélet megismétlésére, hanem alkalmazására épül. A két és fél napos blokk első, rövidebb szakasza a témába való belépést, a résztvevők szakmai tapasztalatainak aktiválását és a szükséges fogalmi keret kialakítását szolgálja. Az első teljes nap középpontjában a rendszerszemléletű gondolkodás, a sajátélmény, a készségfejlesztés és az önreflexió kapcsolata áll. A második teljes nap elsősorban alkalmazási műhely: esetek, helyzetgyakorlatok, szerep- és perspektívaváltások, megfigyelői feladatok, szakmai és etikai reflexió, valamint a saját munkába történő transzfer.

Minden blokk végén négy kérdés

  • 1 Mit látok most másképpen?
  • 2 Mit tudok felismerni kapcsolati és rendszerszinten?
  • 3 Mit tudok lelkigondozóként felelősen alkalmazni?
  • 4 Hol van a kompetenciám határa?

Képzésközi feladatok

A havi blokkok közötti idő a tanulási folyamat része. A résztvevők rendszeresen végeznek rövid szakmai megfigyelési és transzferfeladatokat, valamint írásos önreflexiót. Az önreflexió lehetséges kérdései: Mi érintett meg? Mit vettem észre magamon? Milyen saját kapcsolati vagy családi tapasztalatot mozdított meg a téma? Hol lehet ez szakmai erőforrás? Hol jelenthet vakfoltot vagy bevonódási veszélyt? Mit szeretnék tudatosabban használni a következő időszakban? Az önreflexiós feladat teljesítése értékelhető, személyes tartalma nem.

Gyakorlati képzés és esetmunka

A képzés előrehaladtával a résztvevők saját lelkigondozói gyakorlatukból származó, anonimizált helyzeteket dolgoznak fel. A cél nem a „helyes megoldás” megtalálása, hanem több lehetséges összefüggés felismerése. Az esetfeldolgozásban elkülönülnek a biztosan ismert adatok, a kliens közlései, a segítő megfigyelései és a szakmai hipotézisek; a feldolgozás figyelmet fordít a kapcsolati rendszerre, a transzgenerációs összefüggésekre, az erőforrásokra, a spiritualitásra, az etikai kérdésekre és a segítő saját bevonódására.

Zárás és teljesítés

A képzés zárása és a moduláris teljesítés

A képzés zárása

A teljes képzés zárókövetelménye egy anonimizált lelkigondozói eset vagy összetett szakmai helyzet bemutatása és feldolgozása. A résztvevőnek bizonyítania kell, hogy képes a helyzetet nem kizárólag az egyén problémájaként, hanem kapcsolati és kontextuális rendszerben értelmezni; több, egymással versengő hipotézist megfogalmazni; családbiográfiai és hálózati összefüggéseket felismerni; pasztorálpszichológiai és spirituális szempontokat integrálni; megfelelő lelkigondozói lehetőségeket megfogalmazni; saját bevonódását reflektálni; valamint világosan megnevezni saját kompetenciahatárait.

A zárómunka része egy rövid szakmai önmeghatározás is: mit jelent a résztvevő számára rendszerszemléletű lelkigondozóként dolgozni.

Moduláris teljesítés és belépési útvonalak

A képzés egyes blokkjai és moduljai önálló továbbképzésként is meghirdethetők. A részmodulok elvégzése nem jelent teljes rendszerszemléletű lelkigondozói képzettséget.

A teljes képzési út mellett előzetes kompetenciák alapján eltérő belépési útvonalak alakíthatók ki. Teológiai vagy lelkigondozói előképzettség esetén elsősorban a rendszerszemléleti és módszertani kompetenciák fejlesztése szükséges; családkonzulensi vagy más igazolt rendszerszemléletű előképzettség esetén elsősorban a lelkigondozói, pasztorálpszichológiai és teológiai integráció kerül előtérbe. A beszámítás alapja nem önmagában egy korábbi tantárgy elnevezése, hanem az igazolható kompetencia.

„Az egyén mindig több, mint önmaga.”

A képzés szakmai karaktere

Nem azt tanítja, hogyan kell „családokkal dolgozni”

A rendszerszemléletű lelkigondozó számára az egyén mindig több egyszerűen önmagánál: kapcsolatok hordozója, kapcsolatok által formált és kapcsolatokat formáló ember; történetek, lojalitások, közösségek, intézmények és hitbeli jelentések metszéspontjában él.

A képzés ezért nem azt tanítja meg elsősorban, hogyan kell „családokkal dolgozni”, hanem azt, hogyan lehet rendszerszemléletűen lelkigondozni. A család ennek kitüntetett gyakorló- és alkalmazási terepe. A pasztorálpszichológia pedig azt segíti, hogy a rendszerszemlélet ne maradjon pusztán kapcsolati technika, hanem az ember teljes valóságára nyitott lelkigondozói szemléletté váljon.

Ezt a webhelyet – a programozást, a szövegek előállítását és minden további munkafolyamatot – mesterséges intelligencia készítette Krasznay Mónika utasítására.